Elképesztő ez a hely. Végre bekerültem a városba, és ez valami elképzelhetetlen. Az egész kb. olyan, mint egy iszonyatosan durva delírium vagy fless, aminek mindenki a része, leginkább mondjuk egy fesztiválhoz hasonlítanám, persze a jobbfajtához. Amikor nem te vagy meg ő van, hanem ti vagytok együtt, és nincs más. Zseniális, maga az élet. Nincs előzékenység, ami jár, azt meg kell követelned, és az jár, amit megkövetelsz. De tényleg, leginkább azt tudnám mondani, ami miatt idejöttem én is, ezt látnod kell. Az úton is, nem a motor vagy az autó megy, a forgalom megy, és te csak vele mész. A dolgokat nem nézed, hanem látod, nem kis részeket emelsz ki, hanem mindent megragadsz egyszerre. Az egész város egy óriási egység, ami mozog, él, pont mint egy ember.
Már megérte idejönni, az biztos. Főleg, hogy már haverokra is szert tettem, csodálatos. Először találkoztam az AIESEC-es csajszival, aki intézte nekem a gyakorlatot, meg a többi AIESEC-essel, ők összeismertettek két brazil csajszival, akikkel eléggé berúgtam, majd felhívtam a spanyol csajszit, hadd aludjak nála, mert brazilék öten laktak egy szobában, úgyhogy azt inkább kihagytam. Apropó ez egy kicsit nem tetszett, egykor mindennek vége. Bezárnak a kocsmák, amelyikben tánctér van, az is, nincs semmi nyitva, foghatod a riksát vagy a taxit haza. Ami szemérmetlenül olcsó, mint minden, amit nem nyugati stílusú boltban veszel (de telefonra például már lehet, kell is alkudni, végre vettem is magamnak egy MVL márkájú csodát, van rajta kamera meg zene, úgyhogy hamarost lesznek képek is, bár elég tré minőség). Az alkudás egyébként másik oldalról úgy közelíthető meg, hogy általában ami alapból baromi olcsó, azt még elképesztő olcsóra lealkudhatod, ami meg drága, hát azt baszhatod, az is marad. Hogy mennyire olcsó mondjuk a riksa? Százasért több kilométert mehetsz. A taxi még akár olcsóbb is tud lenni, mert elindul egy kocsi több emberrel, leinted, és ha egy irányba mentek, nagyjából egy ötvenesért elvisz. Durvadurva.
Szuperül be is vásároltam, irdatlan sok pénzt elvertem. A telefonon kívül vettem két formális gatyát, inget, pólót, rövidgatyát, két napszemcsit, ettem, meg vettem kis kaját a hostelre, levágattam a hajam is, és kb ötvenezer forintnyit elherdáltam. Ez a baj a várossal, szuper dolgok vannak, és szupergyorsan fogy a pénz. Motort így legfeljebb a következő hónapban fogok tudni venni, fellélegezhet az aggódó rokonság, egyelőre! Legközelebb egyébként valami dekorációt fogok venni a szobába, meg indiai stíl ruhát, már eldöntöttem, meg oké, hogy rengeteget költöttem, de most már szinte mindenem megvan.
És az emberek... Csudijók, a spanyol csajszi meg a spanyol csajszi lakótársa baromi édesek, elmondták, hogy mennek itt a dolgok, segítettek mindenben, az egyik AIESEC-es srác ma írt emailt is, hogy bármikor bármivel kapcsolatban hívjam, vagy írjak neki, fenomenális. Akik idejönnek, nem véletlenül jönnek ide, összejönnek itt a hasonló emberek, akik vágják. A cigi is egyébként tök olcsó volt most, vettem arany Marlbit, és két doboz volt kb. 450 forint. Ahhoz képest, hogy vettem indiai cigiket, ugyanennyiért darabját, fura mindenesetre.
Azért egy probléma van, a lakhatás. Azt mondta Rebeca (spanyolcsajszi), hogy valójában a suli iszonytató kanyhaló, és keresnem kell magamnak lakást, amit majd fizetnek, úgyhogy ez lesz, ez azért kicsit geci dolog tőlük, de az indiaiak ilyenek, mindenre azt mondják, hogy igen, persze, aztán lófaszt. Grrr, ezt nem nagyon szeretem. Ja és telefont is fizetnek elvileg, kb. 4500 forintos számláig bezárólag, ahogy megtudtam, a rezsiköltség is nagyjából ennyire jön ki havonta (!!, hehe).
Ez maga a paradicsom.
Közben Clémence nem veszi fel a telefont, de annyira nem zavar, igazából kibuliztam magam a hétvégére, kibírom már így péntekig. Bár azért megünnepeltem volna vele a kétéves évfordulót, sebaj.
