Na ez a bejegyzes most masmilyen lesz, mint a tobbi, es nem, Katus, nem neked fog szolni sajnos, de majd az is eljon. Ez most bizony arrol fog szolni, hogy en mit erzek ezzel az egesszel kapcsolatban, es akit erdekel annyira a blogom, hogy olvassa, azzal szivesen meg is osztom, kesz, csa. Jol erzem magam alapvetoen, atfordult a dolog nemregiben, eddig azert eleg szenvedos volt. Azert volt szenvedos, mert nagyon nehez volt elvalni toled, Blanka, es mert korabban raadasul a campuson laktam, ahol ugy igazan semmifele kornyezeti ingernek nem voltam kiteve, igy egesz nap vagy a sorsomon sanyarogtam, vagy olvastam. Persze ez igy nem igaz, de lenyeget tekintve azert igen. Aztan eljott a varos, a bekoltozes. Az emberek, akikkel lakom, jofejek, aranyosak, meg minden, dehat egesz nap otthon ulnek, es egymas mellett ket kulon laptoprol nezik ugyanazt a meccset, basszatok meg, ezmiez mar? Semmi party, semmi szorakozas, csak a munka, a feka forma egyszer sem hagyta el a lakast, sehova sem ment, miota ott vagyok!!! Tehat nem ok az emberek, akik segitenek jobban erezni magam. Viktornak, a frissen kis idore bekoltozo orosz formanak mar tobb eselye van, de meg mindig nem eleg, o jarogat ide-oda, de ahhoz kepest, hogy csak egy par hetre vagy egy honapra jott most Indiaba, naponta kb. ket orat megy el atlagban. Mondjuk csorinak ket balesete is volt, egyszer buszos, tegnap meg motoros, de baja nem lett, csak tele van sebekkel, meg santitott, de az a busztol volt, mar vege. Szoval a felvidulasom az mindennek volt koszonheto, annak, hogy azert elmentem pl. bulizni szombaton, Viktor is azert jofej, tehat minden egy picit hozzaad, de nincs olyan ember, aki igazan megfogna, pedig az emberek hozzaallasat birom a dolgokhoz (mindenki at akar baszni es ki akar hasznalni mindenkit, de mivel tenyleg mindenki, ezert mindenki tudja, tehat mar nem is hivhatjuk igazan atbaszasnak vagy kihasznalasnak). Szoval most viszonylag jobb, de. Az a helyzet, hogy meg otthon jobb volt. Es erre mondjuk az is hatassal van, hogy heti kb. negy orat tartottam eddig, es ezutan is ennyit fogok, a maradek idoben pedig dolgozatokat javitok, es kiboritoan ostoba tanarnenik kulonbozo kereseit teljesitem, ugymint kirakni a parafatablara a gyerekek muveit, direkt ugy, hogy kicsit osszecsusztatom, hogy kozepen kidomborodjon, MERT UGY JOBBAN NEZ KI, hat ezt nem akartam elhinni, hogy ilyen van, alig tudtam magamban fojtani a rohogest, bar legalabb meghozta a jokedvem. A maradek idoben (ami mondjuk az iskolaban toltott idom fele), olvasok. Ezert jottem ide angoltanarnak? Ertitek, regota el akarom mar olvasni a 22-es csapdajat, de azert menjetek mar a picsaba.
A nap jelmondata: I couldn't care less. Bejon.
De kozben meg tokre szeretek itt lenni, meg tokre lelkes vagyok, csak nem akarlak egyedul hagyni, Blanka, es igy nehez teljesen atadni magam Indianak, ahogy beszeltuk is tegnap, es AAA. Aljas dolog volt egymasba szeretni.
