Először is, kiderült, hogy annyi pénzből megélni, amennyit keresek, hasonló, mint otthon a minimálbér. Főleg, hogy itt mindig minden elromlik, és ugyanannyiba kerül megcsináltatni, mint otthon (pl. wc-lehúzó tizennégyezer forint, aranyos tarifa, főleg hogy kedves feka szobatársammal kell ketten fizetnünk), de hál' istennek kedves szüleim mondták, hogy ha ne adj' isten elfogyna a pénzem, utalnak még. Huhh, nagy kő esett le a szívemről. Főleg, hogy még nem kaptam fizetést, egybe fogom kapni következő hónap elején. A bulihelyek pedig iszonyatosan drágák. Azért, mert míg az utcán egy darab fehér embert nem látni, a helyen egy darab indiait nem látni. A helyiek annyira csórók, hogy nekik nem csinálnak bulihelyet, úgyse járna oda senki, így a bulihelyek kizárólag a turistáknak, itt élő gazdag külföldieknek vannak fenntartva, akiknek viszont akad pénzük, úgyhogy "érthető", hogy ezeröt körül van a három decis sör. De nem kellemes, nem nagyon szeretek ivás nélkül partyzni, de mondjuk előtte ittam, és ott is azért ez-az csurrant-cseppent a részeg amerikaiak söréből. A party egyébként elég baromi jó volt, öten mentünk, a feka forma és az ukrán csaj nélkül, egy-egy indiai formával és csajjal kiegészülve. A legjobb rádióeggy slágerek mentek egy-két helyi árenbí slágerrel fűszerezve, de tekintve, hogy nem a morrison'sos vagy living roomos tahófalvi suttyó társaság volt a közönség, kifejezetten élvezhető volt, move with the flow. Csináltunk iszonyat proletár-mód partyfotókat, majd felrakom őket, ha Beji hazajön, és odaadja őket, hehe. Egyébként végigtáncoltam szinte, volt egy csaj, aki kb. két és fél órán keresztül nézett, aztán hazament, miután nem mentem oda hozzá. De hogy egykor lelőtték a bulit, az nem volt valami jófej dolog tőlük!! Ja és előtte meg szülinapi vacsi volt itthon, először éreztem úgy tök jól magam a formákkal, amikor egymás fején kentük szét a tortáról a tejszínhabot, Alex, a feka főleg örült neki. Ő egyébként nem igazán tudja, hogy kell élni, tegnap konkrétan amikor Mavish-sal nézték az Afrika-kupa döntőt, egymás mellett ültek, és két gépről nézték, mert hogy három másodpercet késett Mavish gépe (ami sokkal nagyobb és szebb képernyővel rendelkezik btw). Ja most nézem, a formák kezdenek beletörődni az utánam való takarításba, tíz perce még előttem voltak az üres sörösüvegeim, de azóta eltűntek, háhh, nyertem! Alex egyébként az anyámnak képzeli magát, most épp azzal basztatott, hogy mért cigizek ennyit, de szokása lebaszni például ha reggel nem fürdök. Fura mindenesetre, de legalább kidobja a sörösüvegeim.
Mindenesetre májusban muszáj lesz visszaköltöznöm a campusra, hogy valamennyi pénzt félre tudjak rakni utazni, ehetem megint a menzakaját, ami egyre rosszabb ízű, mióta normálisakat eszem, de úgyis megszokom majd megint. Ja és holnap végre meglesz a fix órarendem, úgyhogy kitalálhatom, mikor járok be francia órára, és az plusz a sok afrikaival is próbálok franciául, úgyhogy talán rámragad egy pici úgy összességében... Az ötödikesek már imádnak, főleg a lányok, miután megengedtem nekik, hogy Lady Gagát hallgassanak a laptopomról, de Nicholas is mindig megölel, amikor meglát, és Anish (ötödik osztály) is szereti kikérni a véleményem a dolgokról. Ja és a dolgozatjavítás is sokkal kevésbé unalmas, ha nem automatán kell pipálni az összeadásokat, hanem végig kell nézni a feladatokat. De ez egyébként nehéz, mert olyan primitív feladatokat adnak nekik, hogy beszarás. És úgy, hogy öt napig tanulják ugyanazt, fogalmuk sincs. Határozottan kurva szar ez a rendszer, kb. AKG, de még annál is jóval rosszabb. És a tanárok is tök szarok. Mármint jófejek velem, meg nem teljesen hülyék, de annyira azért nem okosak, hogy valóban jó órát tudjanak tartani, és minden anyagot a netről szednek, ami szerintem tök szar dolog, és gyakorlatilag ugyanannyi idő összerakni magadnak, mint megtalálni egy színvonalast a neten... Amikor meg együtt vannak, a sok kibaszott pletykafészek, hát akkor elég elviselhetetlenek. De szeretnek, mert jól csinálom a dolgom, úgyhogy írnak majd rólam szuper jó referenciát, úgyhogy minden országban elronthatom ezután a gyerekeket.
